Zab-trágya a magas hozamért

A zöldtrágya előnyei a helyszínen

A zöld műtrágyák a talaj szerves anyagokkal történő gazdagításának egyik legjobb módja, amely az első évben kezdi meg működését. Erre a célra különféle családokból származó különféle növényeket vetnek be. A zab, mint zöldtrágya jól megmutatja magát, mind tiszta formában, mind más alkotóelemekkel keverve.

A mezőgazdaságban az elfoglalt párokat már régóta használják, mivel ez nemcsak a föld talajának pihentetését biztosítja sokéves használat után, hanem szerves anyaggal gazdagítja a talajt anélkül, hogy ásványi elemeket veszítene. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy minden, amit a növény fejlesztéshez és növekedéshez használ, visszatér, de átalakult formában. Ezenkívül a siderates előnyei a következőkben nyilvánulnak meg:

• A talaj fiziológiai tulajdonságainak javítása. Így a hüvelyes komponensek gyökérzete sok méter mélyen fellazítja a nehéz talajokat, a gabonafélék rostos gyökerei pedig erősítik a felszíni rétegek szerkezetét, amelyekre évről évre a legnagyobb hatással van.
• Erózióvédelem. A felszíni növényzet megmenti a talajt a vízáramlás káros hatásaitól, különösen lejtőkön, porviharok esetén. Ennek köszönhetően a termőföld legtermékenyebb rétege megmarad.
• Túlmelegedés elleni védelem. Ismeretes, hogy forró napokon a tiszta gőzök felszínén a hőmérséklet meghaladja az 50 ° C-ot, ami gátolja az összes folyamatban lévő folyamatot és megöl néhány mikroorganizmust. A zöldtrágya által létrehozott árnyék hozzájárul a talaj hőmérsékletének jelentős csökkenéséhez.
• A növény-egészségügyi állapot javítása. A sűrű növényzet gátolja a gyomok fejlődését, egyes növények gyökér ürülékei elriasztják az egyes kártevőket, és csökkentik a betegségekkel való fertőzés kockázatát is. amelyet a zöld trágya talajba ültetése után fog ültetni.

Zab, mint növény

A zab egyéves és évelő típusa egyaránt nő a természetben, a második nem elterjedt. Ez a gabonafélék képviselője, laza cserjét alkotva, 120 cm magasságú leveles szárral, korai növényekhez tartozik, mérsékelt éghajlatban termesztik mindenütt. A vetés célja lehet mind a gabona, mind a zöld műtrágya.

A zab könnyen tolerálja az alacsony pozitív hőmérsékletet, ami lehetővé teszi a vetését kora tavasszal, amikor a talaj eléri a fiziológiai érettséget. Elég higrofil, különösen akkor, ha a magok csíráznak (ezért a zab sárba vetése), ezért száraz körülmények között a palánták ritkák, később a növények nem képeznek sűrű vegetatív tömeget. Ez könnyű szerető kultúra, nem igényel a talajtípust, azonban kevésbé termékeny talajoknál a talajművelési és szárzási tényező alacsonyabb. Ezért olyan tápanyag-körülmények között, amelyek tápanyagok kevés, ajánlott növelni a vetési arányt, különösen, ha a termesztés célja zöldtrágya.

A zab előnyei

A zabot régóta zöldtrágya növényként használják a mezőgazdaságban. A növény kiválasztását a talajra és az azt követő növényre gyakorolt ​​hatása magyarázza:

1. Növekedéskor jó előd a legtöbb növény számára. gyakorlatilag senkivel nincsenek gyakori betegségei és kártevői. Igaz, hogy ez nem vonatkozik az azonos családba tartozó növényekre. Ha a burgonya megtermékenyített területen ültetni tervezi, akkor a kattintós bogarak populációját is figyelembe kell vennie, mivel a zab után a számok növekedhetnek. drótférgesség... De az ilyen előddel rendelkező gumók már nem szenvednek varasodástól.
2. A rostos gyökérzet jól erősíti a könnyű talajokat és meglazítja a nehéz talajokat. A beágyazott zöld tömeg pedig több nedvességet és levegőigényesebbé teszi a talajt.
3. A gabona vegetatív tömegével együtt meglehetősen nagy mennyiségű foszfor és kálium kerül a talajba. Tartalmuk szempontjából a biomassza összehasonlítható a trágyaéval. Kevesebb nitrogénvegyület van ebben a szerves anyagban. Az elemek számát a növények kora szerint lehet beállítani. Minél idősebb, annál több káliumot tartalmaz, míg a fiatal szervekben a nitrogén uralkodik.
4. Zab - jól megy más növényekkel. Különösen gyakran hüvelyesekkel (vés, takarmányborsó és mások) keveréket vetnek be, mert gazdagítják a talajt a gabona hiányzó elemével, és a fő növény szárai támogatták őket.
5. A gabonafélék nagyon jól megtisztítják a gyomokat a talajból, mivel sűrű száruk jobb versenyképességet mutat, mint a zöldségek. A túlélő nem kívánt növényzetnek pedig nincs ideje magokat képezni, mielőtt a biomasszát kaszálnák.

Mikor kell zabot vetni sideratként

A zöldtrágya vetés időzítésének meghatározásához több paramétert kell figyelembe venni. A korai érés lehetővé teszi a gabona vetését kora tavasszal a fő növény beültetése előtt és ősszel a betakarítás után. Mindkét esetben a zabnak elegendő ideje van arra, hogy a szerves anyag számára elegendő föld feletti tömeget képezzen, hogy érezhetően növelje a hozamot.
A vetőmagokat szétszórt módon vetik el, majd rákkal vagy az ágyakba ültetik. A fogyasztási ráta 15 g / m2, míg a folyamatos vetés módja a vetőmag mennyiségének 1,5-2-szeres növekedését vonja maga után. Az őszi vetés ezen mutató növekedéséhez is vezet. Hüvelyes-gabonakeverék elkészítésekor a zab százaléka 40% -ra csökken.

Ha úgy dönt, hogy zöldtrágyát vet a webhelyére, figyeljen a növekedési körülmények nedvességtartalmára. A növények a növekedés és fejlődés időszakában jelentős mennyiségű nedvességet fogyasztanak, ezért ha gyakran szenved aszály, akkor csak a zöld műtrágyák használata öntözéssel vagy vetéssel a fő termés betakarítása után elfogadható. Az őszi vetés akkor is előnyösebb, ha a fő növényt túl korán ültetik, ez megakadályozza a zab sűrű tömegét.

A kaszálást általában 35–40 nap elteltével hajtják végre, amikor 20 cm magasságot érnek el, ugyanakkor legalább két hétnek kell eltelnie a zöld műtrágya beépítése és a fő növény beültetése között, hogy a szárak a bomlási folyamat megkezdődjenek. A gyorsítás érdekében speciális termékeket vagy ammónium-nitrátot adhat hozzá.

A zöldtrágya az egyik legegyszerűbb szerves műtrágya, amely közvetlen célja mellett számos egyéb funkciót is ellát. A zab a leggyakoribb növény, amelyet erre a célra használnak. Ezenkívül magjai maximálisan rendelkezésre állnak.